Montessori szemlélet

“A gyermek a legtökéletesebb teremtmény, mert egyedül ő tudja megalkotni saját egyéniségét. A gyermek lelke lágy viaszhoz vagy fehér papírhoz hasonló, ahová magának a gyermeknek kell belevésni a képzeteket.”/Maria Montessori/

Napjainkban a bölcsődékben még a hagyományos pedagógiai módszerekkel nevelik, gondozzák a gyerekeket. Nagyon kevés olyan intézmény van ahol valamilyen alternatív pedagógiai módszer szerint élik meg ennek a korosztálynak a hétköznapi nevelését! Pedig valójában a korai gyermekévek kiemelkedő jelentőségűek a fejlődés folyamatában. A születéstől, sőt már a fogantatástól kezdve az első néhány évben a gyerekek olyan mértékben és ütemben fejlődnek, amely egyetlen későbbi életszakasszal sem vethető össze. Nemcsak a kognitív (megismerési) funkciók, a mozgás, a beszéd, a szociális képességek, a viselkedés, hanem a gyermek testi, mentális egészsége is ebben a korai életszakaszban alapozódik meg. A kisbaba agyának növekedése nem elsősorban az idegsejtek szaporodásának, hanem az idegsejtek közötti kapcsolódások (szinapszisok) hálózatos fejlődésének a következménye. Minden tapasztalat, amelyet a baba a mozgás, látás, hallás, szaglás, ízlelés, tapintás segítségével a környezetéből szerez, amit a világ felfedezése során megtanul, lenyomatokat hagy az agyában. Az idegsejtek között újabb és újabb kapcsolatok keletkeznek, az agy különböző területei folyamatosan átstrukturálódnak.

Az első életévekben olyan rohamosan alakulnak ki a kapcsolatok és növekszik a szinapszisok hálózata, hogy a második életévre a gyermek agyának tömege eléri a felnőtt agy tömegének háromnegyed részét, öt-hét éves korára a 90 százalékát.

A gyakran használt kapcsolódások további fejlődésre, finomodásra kapnak ösztönzést. Így az olyan „hétköznapi” tanulási folyamatok során, amikor egy gyermek többször próbálkozik, hogy megragadja a csörgőjét, s addig-addig nyújtogatja a kezét, amíg sikerül neki, vagy később, amikor egy kirakós játék darabjainak összeillesztésével kísérletezve végül megtalálja a megoldást, egyre bonyolultabb „áramkörök”, struktúrák jönnek létre az agyában.

Ez a tudományosan bizonyított tény teszi fontossá az 0-3 éves gyermekek tudatos fejlesztését. Mivel a Montesori által alkalmazott módszerrel fantasztikus eredményeket értek el az óvodás és kisiskolás gyermekeknél, az előbb említett kutatási eredmények is bizonyítják, hogy 0-3 éves gyermekek esetében is érdemes alkalmazni a módszert, természetesen az eszközöknek követniük kell a kicsik életkori sajátosságait.

És most ismerkedjetek meg a Montessori a módszerrel!

Montessori pedagógiájának lényege a kimondott szeretet és a bizalom, amit a gyermekekbe vetünk. A hit abban, hogy a gyermek önállóan el tudja végezni mindazt, amire koránál, fejlettségi szintjénél fogva képes. Hisszük, hogy a gyermek saját személyes, individuális lényének okán, pusztán belső motivációján alapulva (ahogyan a játék is) képes önmaga tanítómesterévé válni.

Lényege a gyermek személyiségének tiszteletben tartása: a nevelő semmit nem csinál a gyerekek helyett, csak ha segítséget kérnek. Mindent maguk próbálnak ki, és egyedül tapasztalnak. Ha kilöttyen valami, felmosnak, ha az asztal alá morzsáztak, felsöpörnek.

 „A kisgyermek fejlődésének szabadsága nem azt jelenti, hogy egyszerűen magukra hagyjuk, hanem, hogy segítő szeretettel emeljük köré a megfelelő környezetet… Minél tökéletesebb a környezet, annál kevesebb beavatkozásra van szükség a felnőtt részéről…. Arra kell törekedni, hogy a gyermek mindent, amire képes, önállóan el is végezzen.”

                                                                                                                       ( M.Montessori) 

“A Montessori módszer egyik sajátossága a csend, ezt hangsúlyozza, az ún. csendlecke, mely a napi rendszerességével egyfajta kiszámíthatóságot, rituálét visz a gyermek életébe. A csend segít a dolgokat részleteiben látni, finomítja az érzetek észlelését. A csend teszi a dolgokat hallhatóvá. A hallgatással képesek lesznek meghallani és megérteni, amit a másik közölni akar.ugyanakkor lecsillapítja a rohanó világ lüktetését, intenzítását azzal együtt, hogy toleranciát, figyelmet fejleszt, ismereteket bővít.

A Montessori eszközök 5 területe:

  • – praktikus, a gyakorlati élet eszközei
  • – érzékelést fejlesztő eszközök,
  • – matematikai eszközök,
  • – anyanyelvi nevelés eszközei,
  • – kozmikus eszközök.

Természetesen az eszközök, mindig az életkornak megfelelően kiválasztottak.

A Manócska-játszóka gyermekfelügyeletben folyamatosan bővülő fejlesztő játékkészlettel segítjük a gyermekek önálló tevékenységét, fejlődését.

A mindennapi csendgyakorlaton csendkörön keresztül, lelassítjuk a sokszor rohanó élettempót, lecsendesítjük a gyermekeket.

Mindezekkel a nagyszerű módszerekkel szeretnénk hozzájárulni egy toleránsabb, szeretet teljesebb, békés, nyugodt világhoz.

Tartsatok velünk ezen az úton!

2 hozzászólás “Montessori szemlélet” bejegyzéshez

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .